2023. április 20-án Dr. Vargha Damján (1873-1956) ciszterci szerzetes születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékező ünnepséget tartottak szülőfalujában, Mosonszentmiklóson.

A rendezvény Vargha Damján nyughelyénél koszorúzással és gyertyagyújtással kezdődött, ahol a rendtagok nevében Bérczi L. Bernát zirci apát, majd a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának (PTE EL) képviseletében Kohári Gabriella levéltáros, végül Vargha Damján („Damján bácsi”) rokonai, tisztelői helyezték el a megemlékezés virágait.

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma idén 336 éves. Alapítói és első fenntartói a jezsuiták voltak, akiktől 209 éve a ciszterciek vették az iskola működtetését. A tudós ciszterci tanárok munkája nyomán intézményük hamarosan Pécs egyik elismert szellemi központjává vált. A szerzetestanárokat a kommunista hatalom 1950-ben ebből az iskolából is elűzte, az államosított gimnázium nevét megtarthatta, de egyházi identitását nem. Az erőszakos feloszlatás azonban nem volt sikeres, mert 1993 nyarán újra ciszterci zászló lobogott az iskola homlokzatán. Erre a harminc éve történt „hazaérkezésre” tekintettek vissza hálaadó szentmisével és bensőséges ünnepséggel szerzetesek, tanárok és öregdiákok, ahogyan Pécsett nevezik őket: a „lajosisták”.

„Ne aggódjatok semmiért, kéréseteket terjesszétek hálaadással az úr elé” – mintha csak az iskola háromszáz évnél hosszabb történetének és egyben jövőbeli programjának lényegét ragadta volna meg Bérczi Bernát zirci apát a hálaadó szentmisén elmondott homiliájában. Beszédében hálás szívvel megemlékezett azokról, akik 30 éve lehetővé tették, hogy a Zirci Ciszterci Apátság visszakapja iskoláját, s külön is kiemelte szerzetestársát, Arató Orbán atyát, aki 1993-ban, hetvenévesen állt neki építeni Krisztus iskoláját. Személyét így jellemezte: nem háborút keltett és feszültséget szított, hanem a krisztusi hit és remény alapján csöndben, napról-napra kitartva mindenki szolgája lett, így építette türelemmel és kitartással az a jót, amiben hitt, amiben élt. Az ő személye mai napig tanítás az iskola minden diákjának és tanárának. Az apát ezután hálát adott az eltelt évek sikereiért és nehézségeiért egyaránt, s beszéde végén az aznapi evangélium alapján Nikodémus alakját állította a hallgatóság elé. A Mester felé nyitott szívvel forduló, de értetlenkedő írástudónak Jézus ezt mondja: ember, újjá kell születned a Szentlélekből, különben nem látod meg Isten uralmát. Ez a küldetése a mai gimnáziumnak is: hozzásegíteni a diákokat, hogy újjászülessenek Szentlélekből, s akkor a ciszterci oktatás újabb harminc, vagy inkább kétszáz, sőt háromszáznál is több évig fog lángolni és világítani.

Március elején kedves vendégek érkeztek a Zirci Ciszterci Apátságba. Főtisztelendő Nikolaus Thiel O.Cist az 1355-ben alapított ausztriai Schlierbach apátja, (a csoportképen balra) és útitársa, az Ágoston-rendi Bernhard Mayrhofer prépost (a képen jobbra) a szintén osztrák Vorau Apátságból.

Schlierbach nálunk talán kevésbé ismert, de nagy múltú és tekintélyes ciszterci apátság Ausztria északi részén. Wels város közelében helyezkedik el az Alpok lábainál, szinte félúton Linz és Salzburg között. A Schlierbach név első dokumentált említése 927-ből származik. A mai épület helyén akkoriban egy kastély állt. Eseménydús történelem után 1353-ban Eberhard V. (III.) von Wallsee birtokába került, aki 1355-ben ciszterci monostort alapított az épületben. Az évtizedek során ezt a kastélyt a monasztikus szerzetesi életnek megfelelően átalakították. Ma a schlierbachi ciszterci közösség szerzetesei 10 település plébániáját látják el. Az apátság emellett fontos és meghatározó gazdasági létesítményeknek ad otthont: foglalkoznak többek között ólomüveg-festéssel, valamint oktatási központjukban továbbadják művészeti és kulturális örökségüket.

Az I. világháborút lezáró békeszerződések következtében az Osztrák-Magyar Monarchia részekre bomlott, és időszerűvé vált, hogy a magyar ciszterciek saját viszonyaiknak megfelelően önálló kongregációt alkossanak. 1920-ban Zirci központtal alakították ki a magyarországi rendtartományt, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, amelyet 1923. január 27-én XI. Pius pápa hagyott jóvá.

Új sportcsarnokkal, 12 tanteremmel, valamint megújult tanári szobával, ebédlővel és díszteremmel bővült a ciszterciek fehérvári gimnáziuma. Az 1939-ben átadott eredeti épületszárnyat kezdetben 500 tanuló befogadására tervezték, így időszerű volt a bővítés, hiszen azóta jelentősen megemelkedett a tanulók száma. A híressé lett fehérvári ciszterci diákok: Vajda János, Vörösmarty Mihály, Ybl Miklós, Semmelweis Ignác és Klebelsberg Kuno utódai végre méltó körülmények között folytathatják tanulmányaikat, és vihetik tovább a nemzeti és keresztény ciszterci oktatás jó hírét.