Libanoni cédrus a Ciszterci Arborétumban

2021. október 20-án Bérczi Bernát zirci apát és a Libanoni Köztársaság nagykövete Joanna Maria Azzi úrhölgy egy kis libanoni cédrus csemetét ültetett az Arborétumba. A csemete az első azon fakülönlegességek sorában, amely a parkba tervezett nagykövetek ligetét fogja alkotni.

Libanon címerében és zászlaján is szerepel a cédrus, hiszen már az ókorban is nagy hírnévnek örvendett. A főníciaiak hajói és az egyiptomi múmiák szarkofágjai is ebből a lassan növő és ezért igen ellenálló örökzöldből készültek. Illatos gyantás fájából pedig füstölők és kisebb-nagyobb használati tárgyak készültek és készülnek a mai napig.

A libanoni cédrusról a Biblia is több helyen megemlékezik, a középkor Szűz Mária fájának ismerte, míg a legenda szerint Krisztus keresztje is részben belőle készült.

A Ciszterci Arborétumban a 2000-es évek elejéig állt egy libanoni cédrus, ám egy igen zord bakonyi tél hidegét már sajnos, nem tudta túlélni.  Az új fácska még csak 53 cm, de kifejletten nagyon magas kort és akár a 20-30 méteres magasságot is elérheti. Őshazájában több ezer éves példányok is élnek.

Életének korai szakaszában a növény minden energiáját a gyökérzete kifejlődésére fordítja, látványosabb növekedést az ültetést követő harmadik, negyedik évtől fog mutatni. Ez a fejlődési minta akár szimbolikája is lehet a monasztikus életnek, amiben az érdeklődőnek, jelöltnek először gyökeret kell vernie mind az Istennek felajánlott életvitelben, mind a monostor közösségének életében, hogy idővel kiteljesedhessen.

Őexcellenciája Joanna Mari Azzi első apátsági látogatása alkalmával ajánlotta fel hazájának fáját a Zirci Apátság arborétumába és ígérete szerint legalább kétévente vissza fog térni hozzánk figyelemmel kísérni a kis libanoni cédrus fejlődését.