Bérczi L. Bernát ciszterci apát benedikálási ünnepe

Bérczi L. Bernát ciszterci apát benedikálási ünnepe

2018. szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján végezte Mauro-Giuseppe Lepori generális apát Bérczi L. Bernát zirci apát benedikálását. A szerzetesközösség 2018. július 13-án választotta meg hat évre Bérczi L. Bernát atyát a monostor apátjává. A mindenkori zirci apát egyben a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának prézes apátja, így Bernát apát egyúttal ezt a szolgálatot is ellátja.

A megválasztást követően Bernát apát megkapta a megerősítést és beiktatást Mauro-Giuseppe Lepori generális apáttól, most a megáldás, a benedikálás történt meg az ünnepi szentmise keretében.
Az ünnepi eseményen részt vettek a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának elöljárói közül Peter Verhalen OCist dallas-i apát és Horváth Olga kismarosi apátnő, továbbá magyar és külföldi ciszterci testvérek, nővérek, a hazai szerzetesrendek képviselői, a Veszprémi és a Pécsi Egyházmegye papságának képviselői, valamint a ciszterci intézmények igazgatói, kollégái és diákjai.
A benedikálás szertartása a szentmise áldozati részében, az evangélium után következett. A szertartás első mozzanata a bemutatás, melyben a közösség két tagja – Marton Bernát perjel és Szkaliczki Örs atyák – kísérték Bernát apátot a generális apát elé. Ezután a homília következett. Homíliájában Mauro-Giuseppe Lepori emlékeztetett: Szent Benedek szerint az apát a közösség atyja, akinek feladata, hogy életet adjon övéinek.
Az atyaság modellje – Szent Benedek Regulájának 2. fejezete szerint – Krisztus. Egy apát tehát arra hivatott, hogy életet adjon a testvéreinek, miként Krisztus – mint a jó Pásztor – ad életet. Nem általánosságban megélhetést ad, hanem saját életét adja nekünk Krisztus: „Életemet adom a juhokért.” (Jn 10,15)


Tehát az apát nem arra hivatott, hogy csupán a saját életét adja a testvéreinek, hanem hogy Krisztus életét adja nekik. Nem elég, hogy jó és nagylelkű legyen, hogy föláldozza a saját életét a testvéreiért: arra hivatott, hogy a testvéreknek Jézus életét adja, tehát, hogy olyan ajándékot, olyan kegyelmet adjon nekik, amely nem tőle jön, amely nem is ő maga, hanem, amely teljesen és csak Krisztusban van.
Ennek keretében képesnek kell lennie arra, hogy tanítsa, evangelizálja a testvéreket, hogy átadja nekik az Igét, amely Jézusban testté lett. Ezért kell, hogy jártas legyen az isteni Törvényben, írja szent Benedek a 64. fejezetben, hogy tudja és legyen is honnan „előhoznia újakat és régieket” (RB 64,9).
Ha – az apátnak – Jézus életét kell továbbadnia, ha a Jézus által adott életet kell a testvéreinek adnia, a szavai és cselekedetei által, akkor szolgálatának, hivatásának és küldetésének leglényegesebb pontja nem más, mint hogy megmaradjon Krisztus állandó keresésében és Krisztusnak, az Ő Jelenlétének, az Ő Igéjének, az Ő Szeretetének állandó befogadásában. Krisztus az apát élete, mint ahogy Ő a testvérek élete is, akik rá lettek bízva. – hangsúlyozta a generális apát.

A szentbeszéd után Mauro–Giuseppe Lepori rövid kérdéseket tett fel a megválasztott új apátnak. „Akarod-e szent elhatározásodat és Szent Benedek Reguláját megtartani, és testvéreidet arra oktatni, hogy ugyanezt tegyék, és így Isten szeretetére, az evangéliumi életre és a testvéri szeretetre serkenteni őket? Akarod-e a rád bízott lelkek üdvösségét el nem hanyagolva testvéreidet Istenhez vezetni? Akarod-e a rád bízott monostor dolgait hűségesen őrizni, a testvérek, a szegények és a zarándokok javára bölcsen gazdálkodni velük?” – hangzott el többek között. Az apáti ígéretek után a Mindenszentek litániáját imádkozták a jelenlévők, a szentek közbenjárását kérve az oltár előtt leborult új apát számára.
A liturgia központi része következett: a benedictio, vagyis a megáldó imádság, az ünnepélyes áldás. Mauro–Giuseppe Lepori kiterjesztett karokkal áldotta meg az előtte térdelő új apátot. A jelenlévők a segítségül hívott szentekkel együtt kérték Isten áldását, hogy Isten műve megvalósulhasson az új apát szolgálatában.


A generális apát elsőként Szent Benedek Reguláját adta át a megválasztott apátnak, kifejezve, hogy új címen kell a Regulát és általa az evangéliumot megélnie, s immár az ő feladata, hogy a monostorban gondoskodjék a Regula tanításának életre váltásáról. Ezután szolgálatának jelvényeit, a gyűrűt, a mitrát és a pásztorbotot adták át Bérczi Bernát apátnak. A gyűrűnek szimbolikus jelentése van: az eljegyzés és hűség jele Isten és a rábízott közösség iránt. A mitra és a pásztorbot jelzi az apát szolgálatának főpapi, pásztori jellegét: a mitra szimbolikus jelentése inkább lelki, míg a pásztorbot az ószövetségi pásztorok terelő és védelmező botjára utal.


A benedikáló szertartás végén az új apát az oltár előtt békecsókot váltott a generális apáttal, majd a stallumokból kivonuló ciszterci apátokkal, apátnőkkel és a konvent tagjaival. A békecsók őskeresztény kortól fogva a testvéri szeretet és közösségvállalás jele – e rítus közben a nagycsütörtöki lábmosási szertartáshoz tartozó „Ubi caritas” himnuszt énekelték.

A szertartáson zenei szolgálattal közreműködött a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának díjnyertes Laudate Kórusa Havasi Gábor karnagy vezetésével, valamint Kapitány Dénes orgonaművész.

 

Aktuális programok

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30