„Mindenért amit adtál, Istennek hála!”
Szent Bernát ünnepén minden évben rendünk legismertebb szentjéről emlékezünk meg, de egyúttal ekkor ünnepeljük jubiláns rendtársainkat is. Az idei esztendőben Égi Konrád atya pappá szentelésének hatvanötödik évfordulóját, azaz vasmiséjét ünnepeljük.
Konrád atya élete egy vaskúti sváb családból indult, amit a XX. század viharai jócskán próbára tettek. Szerzetesi és papi hivatásának kibontakozása pedig a Rákosi-korszak legsötétebb éveire esett. Egy olyan apátság szerzetese lett, amit a kommunista államhatalom feloszlatott, tagjait szétszórta, apátját pedig bebörtönözte.
Tanár szeretett volna lenni, de „reakciós” háttere miatt nem vették fel az egyetemre. Papként megfigyelésnek és gáncsoskodásnak volt kitéve, ez azonban nem gátolta meg abban, hogy fiatalokkal foglalkozzon és Isten felé vezesse őket. Az, hogy ez sikerült, mi sem bizonyítja jobban, hogy még Új-Zélandról is felkeresik egykori tanítványai.
Mindig a közösséget kereste...Több mint harmincöt év „katakomba-szerzetesség” után megadatott neki, hogy hivatását nyíltan, szerzetesi közösségben és a ciszterci habitust viselve élhesse meg. Lelkesen szolgált azokon a helyeken, ahova elöljárói küldték, legyen szó akár kis bakonyi faluról, akár az Örök Városról.
Köszönjük neki áldozatos szolgálatát és hűségét! Isten éltesse sokáig!
